Útmutató a KKV besoroláshoz
2008.04.02. 11:00 Molnárka Gábor
A pályázati források felosztásakor prioritást élveznek a kis- és középvállalkozások. De pontosan ki minősül kis- vagy középvállalkozásnak?
Nézzük először a fő kategóriát - ha a vállalkozás ebbe tartozik, nagy valószínűséggel jogosult a legtöbb pályázati forrás igénybevételére.
Kis- vagy középvállalkozás (KKV) az a vállalkozás, amelynek
- 250 főnél kevesebb alkalmazottja van, ÉS
- az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ÉS
- amelyben az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.(*)
A KKV kategórián belül megkülönböztetjük a középvállalkozásokat, a kisvállalkozásokat, és a mikrovállalkozásokat. Pályázati szempontból azért van ennek jelentősége, mert sok kiíráson csak a KKV-k indulhatnak, továbbá a mikrovállalkozások csak az 5000 főnél nagyobb lakossággal rendelkező településéken indulhatnak.
Középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek
- 250 főnél kevesebb, de legalább 50 alkalmazottja van, [b]ÉS[b]
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 50 millió, de legalább 10 eurónak megfelelő forintösszeg, ÉS
- amelyben az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.(*)
Kisvállalkozás az a vállalkozás, amelynek
- 50 főnél kevesebb, de legalább 10 alkalmazottja van, ÉS
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió, de legalább 2 eurónak megfelelő forintösszeg, ÉS
- amelyben az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.(*)
[b]Mikrovállalkozás[b] az a vállalkozás, amelynek
- 10 főnél kevesebb alkalmazottja van, ÉS
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, ÉS
- amelyben az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.(*)
Ezek a fő szabályok, most nézzük sorra a részleteket!
Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
A (*)-gal jelölt feltételt teljesülésétől el lehet tekinteni, ha az alábbi befektetők részesedéséről van szól:
- állami befektető társaságok;
- rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg;
- szövetkezeti üzletrészt hasznosító gazdasági társaság;
- felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény keretében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmények szervezeteként – költségvetési formában működő – egyéb kutatóhelyek;
- intézményi befektetők (a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 53. pontja szerint);
- az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5.000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.
A létszámot, az árbevételt, és a mérlegösszeget az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló alapján kell meghatározni.
Az egyéni vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik, és ugyanez a helyzet az EVA hatálya alá tartozó vállalkozásokkal is. Ha az egyéni, illetve a társas vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
Éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.
Mi a helyzet akkor, ha a vállalkozás éves szinten túllépi vagy alulteljesíti a fent meghatározott határértékeket? Ők csak abban az esetben veszítik el, illetve nyerik el a kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
Ha a vállalkozásnak partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fent meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni. A vállalkozás saját adataihoz ilyenkor hozzá kell adni a kapcsolódó vagy partnervállalkozásai adatait is.
Útmutatónk a 2004. évi XXXIV. törvény (a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról) alapján készült.
Szóljon hozzá!